A 2027. októberi választásokra tekintettel a peronizmus fokozza erőfeszítéseit, hogy alternatívát építsen ki a szélsőjobboldali Javier Milei elnökkel szemben. Ennek központi figurája a Buenos Aires-i tartomány peronista kormányzója, Axel Kicillof lesz. Az 54 éves közgazdász 2020 óta kormányozza Argentína messze legnépesebb és leggazdagabb tartományát, korábban pedig többek között gazdasági miniszter volt (2013–2015) a peronista elnök, Cristina Fernández de Kirchner alatt.
Kicillof belső pártbeli hatalma a hagyományosan széttagolt peronizmuson belül egyre inkább azon a 2025 elején általa alapított Movimiento Derecho al Futuro (Jog a jövőhöz, MDF) mozgalmon alapul, amelyet folyamatosan igyekszik bővíteni. Március végén megalapította a Centro de Estudios Derecho al Futuro (Jog a jövőhöz Tanulmányi Központ, Cedaf) nevű szervezetet. Ez egy gondolkodócsoport, amelynek feladata különböző állami politikai területekre vonatkozó koncepciók kidolgozása, és ezáltal a kormányátvétel előkészítése.
A múlt héten Kicillof a Buenos Aires-i Egyetem (UBA) Természettudományi Karán megnyitotta az MDF-mozgalom egyetemi leányvállalatát. Az eseményen részt vettek az UBA dékánjai, kutatói, oktatói, munkatársai és hallgatói, valamint Buenos Aires tartomány miniszterei, képviselői és tisztviselői.
„Az állami egyetemek védelme nem csupán politikai ellenállás, hanem hozzájárulás országunk fejlődéséhez” – nyilatkozta Kicillof. Eközben Mileit a „közoktatás hatalmas mértékű tönkretételével” vádolta.
Kicillof hangsúlyozta, hogy az UBA végzett hallgatójaként, oktatójaként és kutatójaként „otthon érzi magát”. A költségvetés-csökkentések, az alacsony fizetések és a leállított építési projektek miatt azonban a helyzet „nagyon súlyos”. „Az argentin tudomány ellen példátlan támadásnak vagyunk tanúi” – mondta.
Kicillof beavatkozása az állami egyetemek és a kormány közötti egyre éleződő konfliktus közepette történt. A konfliktus kiváltó oka elsősorban Milei megtagadása, hogy végrehajtsa a nemzeti egyetemi finanszírozási törvényt, amely éves költségvetés-növeléseket ír elő. Tiltakozásul az állami felsőoktatási intézmények nagy része hetek óta sztrájkol, és április 23-ára tömegdemonstrációt tervez.
Ezzel Kicillof elmélyíti hagyományosan jó kapcsolatait az egyetemi körökkel, hogy biztosítsa azok széles körű támogatását Milei elleni jelöltségéhez. Összességében azt a stratégiát követi, hogy a peronizmussal „új utakat” járjon be, és „ne pazarolja az időt belső konfliktusokra”. Többször hangsúlyozta, hogy a peronizmus önmagában „nem elég”, és szükséges egy széles körű alternatívát felépíteni Milei ellen.
Kicillof nemrég Spanyolországba utazott, hogy nemzetközi profilját élesítse. Madridban a kormányzó spanyol vállalatok vezérigazgatóival találkozott, hogy rábeszélje őket a Buenos Aires-i tartományba történő befektetésekre. Kormányzati szinten Yolanda Díaz spanyol munkaügyi és szociális miniszterrel tárgyalt. Emellett a madridi Ateneo-ban bemutatta legújabb könyvét, „Smith-től Keynes-ig: Hét lecke a gazdasági gondolkodás történetéből” címmel.
Barcelonában Kicillof találkozott Jaume Collboni polgármesterrel, a szociáldemokrata Partit dels Socialistes de Catalunya (PSC) képviselőjével, Katarina Barley (SPD) európai parlamenti alelnökkel, valamint Luiz Inácio Lula da Silva brazil és Gustavo Petro kolumbiai elnökkel.
Az argentin kormányzó Spanyolországban részt vett a Global Progressive Mobilisation (GPM) progresszív csúcstalálkozón, amelyet Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szervezett Barcelonában, és amelyre öt kontinensről mintegy 3000 magas rangú progresszív szereplő gyűlt össze.
Részvételével nemzetközi szinten is Milei ellenzéki vezetőjeként pozícionálja magát. Kicillof nem volt az egyetlen peronista képviselő a GPM-en. Többek között részt vett rajta Wado de Pedro szenátor és volt belügyminiszter (2019–2023) is.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
